2013. december 16., hétfő

Hírek...

Sziasztok...

Ma valami olyasmire jutottam, ami kicsit érzékenyen érint engem is, remélem egyes olvasóimat is, de őket ne annyira, hogy emiatt bánkódjanak...

A blog, amit jelenleg olvasnak, olvastok, kis időre szünetel, talán be is zár... Nem, nem törlöm, rengeteg olyan dolog van itt, ami a szívemhez nőtt, nem akarom elveszíteni...
Egy jó ideje már nem sikerült frisset írnom, a történeteimmel sem foglalkoztam komolyabban, inkább könyveket bújtam, tanulgattam, és a sulis dolgokat, ünnepeket meg ilyeneket intéztem, azt, amiben tudtam segíteni. Mostanában inkább szakkörökre járok, osztálytársamat tanítom, intézem az ötven óra közszolgálatot. Néha, egy- egy szünetben firkantgatok fel dolgokat, de hosszabb terjedelmű szöveg nem születik, említésre még nem érdemes. A blog jelenleg élettelenségről árulkodik, és egy jó ideig - sajnálatomra - nem is tehet mást...
Persze szövögetek terveket, rendezgetem a gondolataim, és előbb- utóbb addig is eljutok majd, hogy gépre, és papírra vessem őket, megosszam, miután már úgy érzem, a lehető legjobbat kihoztam magamból azzal kapcsolatban.

Minden esetre, a nyári foglalatoskodásom meghozta gyümölcsét... Míg hobbiból írtam, megtanultam rendesen fogalmazni a segítségetekkel , így az osztályból én voltam az egyik a kettőből, akit a tanár kiemelt, hogy gyönyörűen fogalmazott, és hogy nagyon tetszett, ahogy írtam. Ezt köszönöm nektek, és nagyon nagyon remélem, hogy ha nem is rögtön januárban, vagy később, de nyáron mindenképpen találkozunk, beszélgetünk.

Kicsit dolgozgattam a Google+ profilomon, azt hiszem, egyre többet fogom használni, és ha bármi történik, ott megtalálhatjátok. Legalábbis, ha megtanulom kezelni, de szerintem nem lesz nehéz. Ja, és még valami... Hidoi Fushigi vagy iillertiger@gmail.com keresésre kidob a listán, szóval megkereshettek. :)

2013. november 30., szombat

Sok- sok minden.

Először is, igen, még élek. És nagyon szépen köszönöm, hogy lassan elérem a négyezres látogatottságot, és már van nyolc feliratkozóm! :))) Ezért nagyon- nagyon hálás vagyok!

Többek között itt az iskola, és mint említettem már, eléggé lenyúzza a bőröm, és az időm is. Így sztorizgatni sincs nagyon időm, szóval az ötletek felhalmozódtak, és most sok- sok újdonság fog rám várni nyáron.

Ami miatt most úgy döntöttem, hogy bejegyzést írok, az az, hogy egyrészt nagyon rég gépeltem már nektek, másrészt pedig kiolvastam Nalini Singh - Angyali vadász sorozatát, és most kedvem támadt mindent egyesével leírni, ami eszembe jut, szóval ne várjatok összefüggő mondatokat.

Nalini Singh - Angyali vadász

Az alapsztori rettentő egyszerű: Vannak Arkangyalok, angyalok, vámpírok és vámpírvadászok, valamint az emberek. Semmi más. Hát nem nagyszerű? Nem, nem az.
Az ötlet alapvetően eltér mindentől, amiről eddig hallottam, főleg a Twilight és Vámpírnaplók drasztikusan unalmas "Szerelmes vagyok egy vámpírba, és hú de szar nekem" (E kettő sorozat/ film/ könyv rajongói meg ne haragudjanak rám! Kééééééérlek!) sztorijától. A vámpírokat az angyalok és arkangyalok teremtik. A vámpírvadászok pedig egy Céhbe tartoznak, vannak született vadászok, és a sima emberek. Ez eddig fix, de jön a bökkenő:

    Első kötetünk főszereplője Elena, és New York gyönyörű szemű és kegyetlen arkangyala, Raphael.
    Elena a legjobb szakmájában, született vámpírvadászként. Raphael pedig a legjobb vadászt akarja, és nem tűr ellentmondást. Persze a hölgyemény még nem is sejti, mibe csöppent bele... És nem is sejtheti. A feladata annyi, hogy találjon meg egy Arkangyalt, és vége. De az már nincs benne a leírásában, hogy érezzen vonzalmat a kegyetlen, férfias, de egyben igazán... hmm... *Csócsálja az alsó ajkát* férfi iránt. Pedig ez határozottan megtörténik, és nem is marad egy éjszakás kalandként egyikőjük emlékezetében sem. Persze a dolgok bonyolódnak, és immáron Elena nem elégszik meg annyival, hogy Raphaelnek megtalálta a keresett személyt, mellette akar maradni a harcban is. És hát... ennek vannak következményei.
    Ebben a kötetben félig- meddig megismerkedhetünk Dmitrivel, Harangvirággal - kinek becses neve Illium - Jasonnal, és Saraval. Dmitri, Jason és Illium Raphael szolgálatában áll, a Hetek tagjai. Sara pedig Elena "Főnöke" és legjobb barátnője, a Vámpírvadász Céh igazgatója, aki egykoron maga is vámpírvadász volt. Mindannyian nagyon érdekes, olykor- olykor vicces, néha pedig komoly karakterek, mindegyiknek meg van a maga egyénisége.

A második kötet szintén róluk szól, ezt inkább nem is részletezem. :) Nem akarok mindent lelőni, ahhoz túl jó.

A harmadik kötet szereplői ismét ezen két személy, de most minden bukik... A világot földrengések rázzák, érthetetlen természeti zavarok. És mindez csak olyankor szokott előfordulni, ha... (Oh, ha nagy bajok jönnek!) ... egy ősöreg felébred. Oh, ez is egy szaftos sztori, remélhetőleg nektek is nagyon fog tetszeni ;)

Negyedik kötetünkben minden változik... Eddig Elena és Raphael nem éppen nyugodt életét követhettük számon, most a háttérbe szorult szereplők kerülnek elő. Dmitri, és Honor együtt fognak nyomozásba. De ahogy azt várhatjuk, nem csak nyomozás lesz a vége. Mind Honornak, mind Dmitrinek elég sok dolog történt a múltjában, és mindkettőjüknek fájó sebek szakadnak fel, míg együtt dolgoznak. De míg együtt dolgoznak, talán nem csak a fájdalom, hanem a vágy is lerombolhatja a falaikat?

Következő rész az Angyali szárnylás (bevallom őszintén, én ezt ötödikként olvastam el, és csak most jöttem rá, hogy ez a negyedik ), mely négy novellát foglal magába.

Angyali Játszmák
    A vámpírvadász, Ashwini arra kényszerül, hogy magával vigye küldetésére a vámpírt, Janvier-t. Persze sosem származik semmi jó abból, ha egy vámpírvadász egy vámpírral dolgozik, de ha az egy nő és egy férfi, és ez még azzal is tetézve van, hogy ez a nő Ashwini, a férfi pedig Janvier, akkor végképp nem számíthatunk semmi jóra.

Angyali Próbatétel
    Sara, aki eddig a vámpírvadász céh vadásza volt, nehéz kérdés elé áll. Ő lesz az igazgató, vagy sem? Persze mi már tudjuk erre a kérdésre a választ. A lényeg pedig, hogy az angyalok próbára teszik, s ez nem is olyan egyszerű, ha időközben találkozol a Hóhérral - aki történetesen rohadt helyes -, és mindemellett még egy ügyet is meg kell oldanod.

Angyal és farkasa
    Noelt, a vámpírt (akit a második kötetben eléggé megnyomorítottak) Raphael most egy új területre küldik, ami szintén az övé, de egy 600 éves angyalnő, Nimra uralkodik.
Nimra kegyetlen nőszemély hírében áll, de ez egyáltalán nem igaz. Egy kedves, törékeny nőt rejteget pajzsai mögött, aki mellesleg nagyon kedveli a macskáit. Persze Noel nem indokolatlanul került oda, Nimrát megakarták mérgezni, neki pedig kötelessége, hogy kiderítse, ki tette ezt... Az eredmény igencsak meglepő lesz.

Angyalszárny
    A négy novella közül ez a legterjedelmesebb, talán ez hasonlít legjobban az eddig felépített történetekre.
    Jessamy, a Menedék tanítója nem repülhet. Nem tud. És nagyon- nagyon idős...
    Galen harcosnak született, és akként is nevelkedett. Gyermeki vágyai még mindig élnek.
Kettejük találkozása... Raphael műve. Nem, nem kerítősdit játszott. Semmi ilyen nem állt szándékában. Galen eljött egykori urától, és most Raphaelnél kíván szolgálni. Ez is nagyon érdekes történet, kiderül, hogy Illium honnan kapta a "Harangvirág" becenevet, megismerhetjük Illium fiatalos, és bolondos énjét, és még sok mást.

    Ötödik, és tudomásom szerint egyben utolsó kötetünk az Angyalárny. A sztori főszereplője Jason, a fekete szárnyú angyal, és  Neha lánya, Mahiya. Jasonnek muszáj véresküt kötnie neki, mikor Neha férjét holtan találják. Raphael kémmestere nyomozni kezd, de a gyilkos kilétén kívül számos információ is tulajdonába kerül... Nem is beszélve egy hölgyeményről.

Összegezve az egészet, nagyon- nagyon megszerettem Nalini Singh könyveit, és az írásmódját, szóval már bele is kezdtem következő sorozatába, ami szintén nagyon ígéretesnek érkezik. Remélhetőleg arról már sokkal jobb beszámolót fogok írni, úgy érzem, ez eléggé rosszra sikeredett, de ne foglalkozzatok vele, a lényeg, hogy... OLVASSÁTOK EL A KÖNYVEKET!!!

Egyébként pedig, visszatérve az álmodozásból, közmunkás lettem xD. Nah, nem pontosan, de le kell dolgoznunk ötven órát, hogy leérettségizhessünk... Ebben benne van minden: Segíteni iskolában, idős embereknek vásárolni, meg oda menni, ahova küldenek. Ezt lehetőleg két év alatt, hiszem harmadikban általában jogsit intézünk, negyedikben meg ott az érettségi. Én egyelőre úgy állok, hogy van három órám, + ha betudom építeni az órarendembe, akkor megyek az előző sulimba az angol tanárnak segíteni. Ez pedig érdekes lesz, mert fogadni mernék, hogy lesz max 1 vagy 2 alkalom, amikor az óráim után oda tudok érni a suliba, hogy segítsek a tanárnak! De sebaj! Megoldjuk xD.

2013. november 10., vasárnap

Random iromány

    Az élet... Mindenki mást hisz róla, mindenki másképp látja. Van benne minden. Minden, ami kell, minden, ami nem kell, és minden, amit megkaptunk. Fájdalom, boldogság. Béke és harc. Hiszen egy embernek rengeteg mindent át kell élnie... Kapnia kell mindenféle tortából egy szeletet, de néhány sütiből nem kaphat. Akkor túl unalmas lenne. Azokért küzdenie kell, vagy ha fél a harctól, le kell mondania róla. Ezek vagyunk mi. De az időnk véges, van, hogy önszántunkból, van hogy csak azért, mert már elfogyott a nekünk kiosztott percek száma. Nem is lehetne az örökké valóságig élni. Senki sem lenne képes rá. Ahhoz szívtelenné kell válnia, nem szabad éreznie, és a végén az egyedül létbe halna bele... Ha a teste nem is, a lelke mindenképp.
    A halál is csak azért kell, hogy a szenvedésnek véget vessen. Persze félünk tőle, rettegünk, hogy elveszítjük az életet, a sok szenvedést és boldog pillanatokat, és attól, hogy elfelejtenek minket. Hiszen nem akkor halunk meg igazán, ha a testünk sírba kerül, ha szívünk leadja az utolsó dobbanást, ha tüdőnk többé nem telik meg levegővel... csak akkor, ha már senki emlékei közt nem létezünk, ha elfelejtették hangunk, és már csak egy képen szereplő idegenek vagyunk.
    Még is, ha ott maradunk... Ha tovább emlékeznek ránk, az fáj nekik. Azt gondolják, "miért pont ő?" vagy "miért neki kellett meghalnia?", és hibáztatják, okolják magukat és egymást, sírnak, lelkük meggyötört lesz. És mindez azért, mert elhalálozunk, és emlékünk bennük marad. De ha nem emlékeznek ránk... Nem fájna ugyan úgy az üres hely, amit magunk után hagytunk?! Az a lyuk, ami ott van, de nem tudják, mi után maradt ott? Amit nem tudnak betömni, mert nem jönnek rá, hogy valaki olyan hiányzik onnan, aki már nem él? Ez ugyan úgy fáj... Erőteljesen, kínzón, és életünk végéig. Mert mindennek fájnia kell, de minden boldog is, és mindennek meg van a maga jó oldala is, csak keresni kell, a bánatban is.

2013. november 3., vasárnap

Mostanában igen sok dolgom volt, van és még lesz is.

Egy hete meg tudtam, hogy asztmás vagyok, bár ez nem rendes asztma, csak terhelésre jön elő. A doki jó fej, kedves, aranyos, és megmondja, mi a bajom, nem dumál mellé. Hétfőn szóltak, hogy van egy lyuk a szívem balpitvari ösvényén, de az nem számít túl sokat. Egyébként semmi probléme :)

Sok, nem, nem is... Rengeteg sztori ötletem van, de csak egyet sikerült elkezdenem. A BPS - ez még mindig szörnyű névvel rendelkezik - most hanyagolva van, egy részt nem tudom, hogy folytassam, más részt pedig nem is nagyon van rá időm sem, és meg kéne változtatni - már megint xD.

Időközben olvasgatok, most rákaptam az Angyali Vadász sorozatra, ami határozottan elnyerte a tetszésem. *.*
Imádom a karakterek személyiségeit, ahogy a külsőt és a belsőt, az érzéseket leírja, a poénokat, egyszerűen mindent! Majd írok róla - talán -, ha végeztem, egyelőre inkább csak olvasom. De tudom ajánlani mindenkinek Nalini Singh könyveit, amiket eddig befaltam, azok rettentő jók voltak.

Nah... Azt hiszem, jah, nem.
Aki játszik League of Legendssel, - azt hiszem tudjátok, miről beszélek - és szeretnének velem együtt játszani egyszer- kétszer, nyugodtan vegyenek fel EgoPrincess vagy Panda526 néven barátnak, és majd ledumáljuk. Egyébként igen béna vagyok, szóval ne várjatok tőlem túl sokat, de játszani szeretek :3.

Most már tényleg ennyi, húzok elfele, írom a sztorit, aztán kiolvasom az angol könyvet, és tanulok. Helyzetjelentésünket hallhatták.

Am érdekel valakit a történet? Igen bénuska, de nekem tetszik (eddig) és gondoltam megkérdezem.

2013. október 12., szombat

Üdv ^^.

Nagyon- nagyon régen jártam már itt, aminek az lett a következménye, hogy meglepetésként ért a 3300 látogató - és annál picivel több -, mely számomra hatalmas nagy öröm. Az utóbbi időben csak ötletelgettem, tervezgettem sztorikat, leginkább verseket írtam, és a barátommal skypeoltam, viszont ide nem tévedtem fel.

Nagyon sok minden történt ez alatt az egy- másfél hónap alatt, és ennek nagyon örülök... Annyi mindent tudnék mesélni, hogy már azt sem tudom, mivel kezdjek. Talán szép sorjában kéne kezdenem, viszont annak külön bejegyzése lesz :) Most viszont a kis kincseimet, és a kisebb- nagyobb örömeim osztom meg a bloggal kapcsolatban :).
Kicsit - nagyon - régebben kaptam egy díjat, amit még csak most teszek ki ebben  nagy rohanásban. Köszönöm szépen Bia Joy-nak, nagyon jól esik :).
http://1.bp.blogspot.com/-OPW0CB3q95w/UkMnxeqGCAI/AAAAAAAABUw/IedaA_Dh058/s1600/d%C3%ADj.jpg












A szabályokat már biztosan mindenki ismeri, de azért kiírom, mert így igazságos :)

- 11 dolog magamról
- 11 kérdés megválaszolása
- 11 kérdés írása
- 11 embernek elküldés (ez most kimarad, ezer bocs, megy egy anya medve >,< )

Először is tehát a 11 dolog... Huh, ebből bejegyzést fogok írni XD Ez már a negyedik ilyen díjam, szóval nem nehéz kiszámolni, hogy mennyi mindent meglehet rólam tudni a "Kaptam/Díjaim" oldalon :).

- A névnapom előtt két nappal összejöttem valakivel.
- Rettentő távol lakik, így még egyszer sem találkoztunk, de mindennap beszélünk, és nagyon szeretem.
- Félek, és azt hiszem, felrobbanok, ha eszembe jut egy bizonyos nőszemély.
- Szeretek rajzolni, csak nem éppen tudok.
- Szeretem a gyümölcsök nagy részét, de ha megölnek sem eszek meg semmilyen aszalt gyümölcsöt vagy ehhez hasonló valamit... *Nem merem rá azt mondani, hogy ételt.*
- Az utóbbi időben nagyon megszerettem a szerepjátékot, amelyekben alkotni kell egy karaktert, vagy ilyeneket. Olyan, mintha egy sztorit írnék, viszont van egy társam, és együtt alakítjuk *.*
- Eléggé cinikus, bolondos, komolytalan ember vagyok. - Mindenbe belekötök, és mindenből viccet csinálok.
- Egyszerre két könyvet olvasok - 1et a telefonomon, és 1et rendes könyv formában.
- A legújabb ötletem szöveghez, amit majd szeretnék leírni, könyv formában akarom a kezemben tartani.
- Ha nekiállok önéletrajzot írni, mindig röhögő görcsöm támad, és sosem sikerül befejeznem.
- Ismerősöm elnevezett "EgoPrincess"-nek, azóta ezt a becenevet használom.

11 válasz:

- Hány blogot tervezel? - Ezt mindenképpen szeretném fenntartani, ez a blog életem egyik legfontosabb dolga, egy másik címemen pedig szeretnék indítani egy "EgoPrincess Összes" című blogot.
- Mi ihlette a történeted? - Oh, hát... Sok minden, de az itt megjelentet (BPS - még mindig nem találtam neki jobb címet ) az ihlette, hogy mindig is volt egy olyan énem - erről majd még később írok pár dolgot -, aki olyasmi, mint Alexandra.
- Hány éves vagy? - Most szeptemberben lettem 15 :).
- Mit csinálsz, amikor nem a blogoddal törődsz? - Skypeon dumálok, játszok egy- két játékot, olvasgatok, tanulok, írok, facebookon szerepjátékozok és oldalt vezetek, meg ilyen kis apróságok.
-  Mit gondolsz, hány éves korodig fogsz blogolni? - Fogalmam sincs. Még sosem gondoltam ilyenre.... De remélem jó sokáig :).
- Mik  terveid a jövőre nézve? - Amit leghamarabb csinálni akarok, az nyáron diákmunkából némi pénzt keresni és segíteni anyuméknak... egyébként elvégezni a szakközépet, elmenni két éves tanfolyamra Gyulára webmester vagy vmi ilyesmire, aztán ha elvégeztem, vagy ilyenek, akkor dolgozni, család, barátok, ilyenek. Esetleg szabadidőmben továbbra is irkálni a kis dolgaimat. :)
- Hogyan látod magad tíz év múlva? - Nem tudom... Elképzeléseim szerint ugyan ilyen (vagy még ennél is jobban) kele-kótya, bolondos, idióta csaj lennék, csak 25 éves.
- Hogy érzed magad most? - Köszi, nagyon jól vagyok :). Igaz, az egészségi állapotom kiborító, de szarok az egészre, és jól érzem magam ;)
- Bele szoktad fűzni magad a karaktereidbe? - Oh, nem igazán... Helytelen a fogalmazás: Nem belefűzöm magam... hmm, hogy is mondjam. Kicsit értelmetlen lesz, de csak így tudom írni: Én vagyok a karakter, a karakter pedig én.
- Kit szeretsz a legjobban a blogodban? - MAGAMAT! Hahahaha. Nah de nem... igazából mindenkit szeretek ^^. Egyiket kevésbé, másikat jobban, de mindenkit szeretek.

11 kérdést nem írok, hiszen nem küldöm tovább senkinek :).

Akkor ennyi is volt a díj. Köv téma. Elkezdtem újabb zenéket gyűjteni, rengeteg félét, és találtam egy helyet, ahonnan rengeteg együttes/emberke albuma letölthető:
http://www.mp3boo.com/artists

Tessék benézni, nekem nagyon tetszik a hely.

Nah, a következő bejegyzésem akkor az elmúlt időkben történt dolgokról fog szólni, amit nem tudom, mikor fogok. :) ^^" Addig is rettentő sok puszi, ölelés, maci és happység várjon rátok ;D

2013. szeptember 22., vasárnap

Sziasztok :)

Az utóbbi két hétben rengeteg dolog történt velem. Elsőként a névnapom előtt egy nappal (14.én) összejöttem egy sráccal, aminek a hátránya csak annyi, hogy nem itt lakik, szóval távoli a kapcsolatunk. Viszont a hét majdnem mindennapján beszélgetünk Skypeon, meg ilyenek, de azért ez mégis csak más... Meg nem tudom, hogy anyum mit fog szólni hozzá. Szerintetek jó ez így?
Másodszor is... hmm.... Tényleg sok dolog történt, szóval nem is tudom. Jah! Betöltöttem a 15. életévem, szóval következő nyáron már mehetek dolgozni, ha akad munka. Remélem akad :3. Közben facebook-on alakítottunk barátnőmmel egy oldalt, ahova a verseinket tesszük ki, engem /EgoPrincess/ néven találhattok meg:
Dream worlds

Azért örülök neki, hogy megalakult az oldal, mert eddig csak akkor írtam, mikor volt ötletem, most pedig azért keresek ötletet, hogy írhassak. Izgatott vagyok. És felpörögtem.
Egyébként az oldalon leginkább az új verseim, talán 2-3 olyan van, amit régebben írtam, vagy ide is felraktam, a többi mind csak úgy jött, és akkor tettem ki, mikor leírtam.
Csütörtökön lebetegedtem, pénteken ágynak estem, tegnap óta pedig enyhébben, de idegesítő megfázással küszködök, ami határozottan befolyásolja a teljesítményem is. Uh, kicsit durva vagyok xD. Am az év egész jól kezdődött, ahhoz képest, hogy nem sokat tanultam, eddig csak négyeseim és ötöseim vannak, meg van két tantárgy, amiből pluszt és minuszt kapunk, és majd abból lesz jegy, de azzal nem tudom, hogy állok. A szakma tárgyak egyikéből, és irodalomból kedden írunk, egyébként nem tudok más dogáról, de föciból, fizikából és kémiából bármikor feleltethetnek. Angolból is szoktunk írni kisebb szódogákat, de azt mindig megbeszéljük előre. Szóval egyelőre nincs okom aggodalomra.

Időközben az égvilágon semmit nem haladtam a sztorikkal, de tervezgetem, hogy pár részt újra írok, több leírást teszek bele és talán csökkentem, vagy növelem az oldalak számát az itt "megjelent" történetnek. Nem tudom még pontosan. Elég könnyű dolga van főhősnőnknek, csak megy, gyilkol, kész. Aztán csak megy, megfenyegetik, gyilkol, és vége. Ennyi. És bár a fejezetek elején, vagy a közepe fele mindig próbálom húzósabb, nehezebb küldetések elé állítani, a végére még is túlságosan leegyszerűsítem a dolgot. Szóval ezen még csiszolnom kell, de majd meglátjuk. Egyébként van egy teljesen új ötletem, ma reggel találtam ki, de még nem mondok semmit. Egyszerre nagyon sok dolgon gondolkozom, ezért nem biztos, hogy meg is írom a sztorit. De már nagyon várom, hogy tényleg elkezdem-e.

Időközben, mikor akad időm, akkor olvasgatok egy újabb könyvet - én sajna nem vehetem meg őket, szóval csak abból gazdálkodok, amim le van töltve -, aminek címe Felejthetetlen csók, írója pedig Teresa Medeiros. Eddig egészen tetszik a sztori, kicsit régebben játszódik, és nem is azt mondanám, hogy humoros, inkább komoly, de még így is elnyerte a tetszésem. Szeretem, mert alapból egy kavarodás miatt került össze a két "főszereplő" - azt hiszem hívhatom így őket -, és hát elég érdekes lesz a végkifejlet - voltam olyan türelmetlen, és beleolvastam. Ne szidjatok le, nagyon kíváncsi voltam >,<.

2013. szeptember 8., vasárnap

Üdvözlet...

Igen, nagyon sokat kimaradtam, ezért elnézéseteket kérem. Beindult az iskola, nekem pedig egy - számomra- igen húzós hetem volt, remélhetőleg belerázódok majd. Míg "távol" voltam - pedig mindennap hazajöttem - kaptam egy csomó díjat, amit nagyon szépen köszönök... Huh, ez már nagyon sokadik. Nah, nézzük először ezeket, utána jön egy kis élmény beszámoló, meg még ami eszembe jut :)

Az első díjat Klautól kaptam, nagyon szépen köszönöm neki! :))


Szabályok:

- Írj 11 dolgot magadról!
- Válaszolj 11 kérdésre!
- Írj 11 kérdést!
- Küldd tovább 11 embernek!

Huh, a 11 dolog....

- Nagyon szeretem, ha megölelnek.
- Szeretek sportolni, de nem kapok levegőt, ha futok, viszont erről nem szólok a tanárnak, mert félek, hogy felmentet.
- Nem bírom ki sokáig, ha egy helyben kell ülnöm. Egy idő után felállok és elkezdek körözni, mint valami idióta.
- Simán elmegyek a divatos cuccok meg ilyenek előtt, de egy turkáló előtt már nem olyan biztos... (Imádok tök jó cuccokat találni és olcsón megszerezni >,< :3)
- Folyton lehülyézem anyámat, mert mindig hülyeségeket beszél - és persze ő is ezt mondja rám.
- Az étellel kapcsolatban nagyon válogatós vagyok.
- Edző cipős típus vagyok, de abból is azt szeretem, ha nehéz (van súlya. Nem kedvelem a pihe cipőket)
- Mindkét edző cipőm "férfi cipellő"-ként lett megvéve, mert a női változata rózsaszín-fehér volt, nekem pedig hányingerem lett tőle. Ráadásul könnyen koszolódik.
- Vezetek egy füzetet arról, hogy melyik könyveket olvastam el, és melyik animéket néztem  meg.
- Ha tehetném mindennap rántott húst ennék rizzsel/ tört krumplival, előtte egy kis hús levest (abban is szeretem, ha van egy kevés főtt krumpli), vagy pedig más egészségtelen kajákat.
- Vannak olyan kaják, amiket csak a menzán ettem meg, ha anyám elkészíti hozzá sem nyúlok.

11 kérdés :)

- Mióta tevékenykedsz bloggeren? - Ez nehéz kérdés, már elég régóta, volt már pár blogom eddig is, nem csak ezen az accon, amiket már töröltem. De ha erről a blogról beszélünk, akkor.... 2012 november. (Segítségül hívtam a blogger-profilt :3)

- Fanfiction vagy saját történet? - Fanfictionnel kapcsolatban... A fejemben vannak ilyen apró dolgok, de leírni sosem írtam le, nekem zavaró, hogy nem a saját karakteremmel dolgozom, hanem határokhoz vagyok kötve - én ezt mindig így érzem - ^^". Határozottan saját történet.

- Mi az, ami leginkább inspirál? - Egoista vagyok, szóval mondanám, hogy önmagam. De csak írni tudom. Nah, komolyan véve... Hát... Sok minden. Tulajdonképpen a családom nem tudja, hogy írok, de ők is, az ismerőseim, akik szintén nem tudják, hogy írok, és én magam is, mert rohadt jól érzem magam, mikor leírok egy jó részletet, vagy egy nekem tetsző verset.

- Ki a példaképed? - Hát... Ismert példaképem nincs, én talán Szattit tekintem annak, más nem nagyon van >,<.

- Mi a legutolsó film, amit megnéztél? - Azt hiszem a "Szeretném ha szeretnél".

- Mi a hobbid? - Blog, sport, versek, írás ilyenek.

- Ki a kedvenc íród/költőd? - Különösebben nincs kedvencem, sokféle verset szeretek, könyvek közül pedig nem íróhoz kötöm, hanem magához a könyvhöz.

- Melyik szemszögből szeretsz jobban olvasni: E/1 vagy E/3? - Olvasni? Mindkettőt szeretem, bár inkább az E/1-et szoktam meg, és én is abban írok.

- Ha lehetne egy szuperképességed, mi lenne az? - Nem tudom... Sosem vágytam ilyenekre... Talán valami olyan, amivel tudok segíteni másoknak, vagy ilyenek.

- Mennyire befolyásolja a hangulatod az írói tevékenységed? - Semennyire... Lehet, hogy dúlva-fúlva ülök le, de ha elkezdek írni, teljesen olyan lesz a hangulatom, mint a karakteré... Inkább az írói tevékenységem alakítja a hangulatom :).

- Mennyire viseled jól a negatív kritikát? - Szerintem egész jól... Én szeretem, ha elmondják a hibáim. Persze csak akkor, ha tényleg Kritikáról és nem szidásról meg ilyenekről van szó.

Az én kérdéseim:

- Van valami, amit gyűjtesz?
- Van-e, és ha van, akkor mi a kedvenc idézeted/ versed?
- Milyen zenéket kedvelsz?
- Előre megtervezed, hogy miről írsz a blogban, vagy ami eszedbe jut?
- Mit iszol inkább: tea/kávé?
- Gépen vagy papíron szeretsz inkább írni?
- Körülbelül mennyi időt töltesz gondolkodással, filózgatással?
- Írni vagy olvasni szeretsz inkább?
- Mi lenne a számodra legjobb ajándék?
- Vezetsz naplót?
- Volt már olyan álmod, amin elgondolkodtál/ utána kerestél, mit jelenthet?

Akiknek továbbadom:
Huh, ez kicsit nehéz >,<

Nah, akkor legyen. De szerintem nem lesz meg a tizenegy :/ :

- Az első, akinek mindenképp oda szeretném adni: Szatti
- Aprócskalány
- Emily Twinkle
 Azt hiszem csak nekik tudom tovább küldeni >,<.

________________________

Még egyszer megkaptam a díjat, most Tita-tól >,< Köszönöm szépen :).



11 dolog:

- Van két kutyánk és két macskánk
- Régen édes szájú voltam, ma már nem bírom, ha valami nagyon édes
- Imádom a Tiramisut
- A telefonom okosabb nálam
- A tv-ban menő sorozatokból néha megnézek 1-1 részt össze-vissza (Dr. Csont, CSI Miami helyszínelők, ilyenek)
- Az előbb ettem bundás kenyeret és barackos-mangós teát ittam hozzá.
- Most kedvem lenne valami édeset enni.
- Szeretnék eljárni futni, de kínosnak találnám, ha valaki meglátna, meg nem merem megkérdezni anyumat.
- Utálom, hogy megbámulnak, mikor biciklizek, és magamban már beszólok nekik, hogy "Mi van, nem láttál még lányt biciklin?!"
- Nem szoktam tv-t nézni, talán csak akkor, ha fekvés előtt még ülök egy kicsit az ágyban.
- Van, hogy le sem fekszem, hanem ébren maradok egész éjszaka.

Válaszok:

- Miért döntöttél úgy, hogy blogot vezetsz? - Mert máshogy nem tudom - nem merem - megosztani az emberekkel a dolgaim (sztorik, versek, ilyenek), és ez határozottan jobb így, mivel többen is olvashatnak.

- Mi bosszant fel a legjobban? - Ha valaki piszkálja az ismerőseim/ barátaim... Meg ha lenéznek azért, mert nem vagyok olyan, mint ők.

- Mi az a hely, ahová mindenképpen elszeretnél jutni? - London, Párizs... Meg egyik ismerősömhöz, aki nem itt él >,<.

- Hány blogot szoktál egyszerre olvasni? - Huh, elég sokat... Nem tudom, most hányat olvasok.

- Mi a kedvenc évszakod? - Tavasz és az ősz.

- Milyen kincset rejtenél el az utókor számára? - Magamat! Nah, nem, igazából... A 25 darab macimat :$. A kisgyerekek örülnének neki :3

- Kedvenc filmed? - Sok van, leginkább táncosak... De nagyon régóta szeretem a Dirty Dancing- A piszkos tánc-ot.

- Mi/Mik/Ki/Kik inspirálnak íráskor? - Sok-sok minden. Ismerőseim, családom, környezetem, barátaim, a zene, amit hallgatok, a blogom. Rengeteg minden.

- Fanfiction vagy saját történet? - Saját.

- Olvasás vagy írás? - Mindkettőt szeretem, de inkább az írás. Abban nagyon jól kitudom élni. Felér egy ordítással vagy sírással.

- Film vagy könyv? - Is-is. Amiket eddig olvastam könyvek, nem akarom filmként megnézni. Félek, hogy összetöri az elképzelésem a karakterről >,<. A filmeket amiket meg láttam, már nem akarom elolvasni könyvben, úgy sem tudnám elképzelni, csak úgy, ahogy a szereplőt láttam.

Ezt már nem küldöm senkinek :)).

Azt hiszem ennyi az összes díj, ha valamit kihagytam, elnézést!
Nagyon szépen köszönöm azoknak, akik gondoltak rám ^^.

Most pedig a beszámoló:

A suli és az osztályom jó, határozottan tetszik. A tanárok jó fejek - viszont tesi órán majdnem meghaltam - a tánc tanárunk pedig nagyon fiatal és helyes :3 :$. Az első, amit tanulunk Angol keringő, már pár lépést tudunk. Van pár osztálytársam, akit már ismerek az előző sulimból, és van néhány, akit még meg kell ismernem - tulajdonképpen már tudok pár nevet, de nem mindet. A szöveggel szépen lassan haladok, de most még jobban lelassultam vele. Közben azért írogatok más történeteket is, meg fordítom a mangám, szóval ne aggódjatok, haladok, csak sokkal lassabban >,<. Azt hiszem már ennyi, köszönet. Nem tudom, mikor jövök legközelebb, de amint tudok, írok :).

2013. augusztus 25., vasárnap

    Ahogy közeledik a szeptember, az ősz, úgy leszek egyre izgatottabb, és úgy kezdek el egyre jobban félni is. Igaz, már nem izgulok annyira. Leginkább várom. Kíváncsi vagyok az új osztályra, milyen lesz a Fecskeavató, meg ilyenek. És leginkább arra, hogy sikerül- e beilleszkednem. Anélkül, hogy megjátszanám magam.

Kiolvastam még egy könyvet, bár ez most csak egy 210 oldalas, de nagyon tetszett, hiszen rengeteg humor van benne. Sophie Kinsella művéről van szó, melynek címe "Tudsz titkot tartani?". Már régebben elkezdtem olvasni, akkor eltettem, és örülök neki, hogy így döntöttem. Most újra elő került, és jókat kacagtam rajta - már amikor nem szóltak rám, hogy hagyjam abba a vihogást -, élveztem a sztorit. Az elejéről - a repülőn Emma kikottyantja minden titkát, mert fél, hogy meghal - az jut eszembe, hogy tulajdonképpen nem is a repülés a veszélyes, mert levegőben még egy gép sem maradt... Nah, a zuhanás! Attól már lehet fosni! - Viszont eltértem, nagyon eltértem a tárgyról.

Haladgatok a sztorijaimmal, jelenleg több történeten is dolgozok egyszerre, az egyik pedig egy novella, amit a versenyre szeretnék beküldeni, bár nekem nem tetszik annyira, szóval lehetséges, hogy ezt az egészet előlről kezdem... Valami olyannal, ami az enyém... amit a saját szívemből írok, ahogy azt eddig is tettem néhány bejegyzésnél. Bár... Még nem vagyok benne száz százalékig biztos, hogy sikerül, de ha már most feladom, gyáva nyúl leszek, nem igaz? ^^

Hmm... Nem is tudom, miről akartam még írni. Arra viszont rájöttem, hogy még mindig nem tudom, mit csinál egy Közgazdász... Tényleg. Ha elkezdem a sulit, nem tudom, mennyire lesz időm a blogra, és a történeteimre... Van egy csomó cuccom, amibe tudom írni a folytatást kézzel, amiről tudjuk, hogy nem túl haladós, de igyekszem mindent rendesen csinálni. A legrizikósabb az első pár hét/ hónap lesz, a beilleszkedés, ilyenek, de még nem tudom pontosan. Próbálok majd információt sziporkáztatni, remélhetőleg nem lesz nagyon sokkal másabb, mint eddig. Max nem lógok majd egész délelőtt itt. ^^

A nyaramról így a vége fele... Megjegyezném, kissé ki vagyok bukva, mert alig ettem dinnyét :(. Egyébként mozgalmas volt, sokat lógtam a haverokkal, egyébként pedig itthon is volt elfoglaltságom - ide- oda rohangásztam egyik boltból a másikba - bár pihenni nem érzem, hogy kipihentem magam. Talán majd máskor - álmodik a nyomor. Sokat írtam és van egy- két ember, akiket jobban megismertem, úgy hogy élveztem az időt, meg így a vége fele olvasni is többet olvastam, szal' kijelenthetem, hogy jó volt a nyaram. Remélem a tiétek is. Nem akartok róla mesélni? ^^

Díjat kaptam! *.*

Jaj, most eszembe jutott ez a dal:


Nem mintha nekem nem kéne a díj... Dehogy is! Nagyon nagyon nagyon örülök neki, hiszen ez meglepetésként ért. Köszönöm szépen, Névtelen Senki :).






Feladataim:

1., Ha megkaptad, készíts bejegyzést és tedd ki a blogodra!
2., Őszintén kell válaszolnod a kérdésekre!
3., Összesen öt személynek kell továbbadnod!
4., Egytől egyig át kell másolnod, kivéve a válaszokat!
5., A díjat visszafelé nem lehet adni! (Annak nem adhatod, akitől kaptad, de többször is megkaphatod!)

Kérdések:

1., Mi a keresztneved, hogyan becéznek? - Enikő, Encsi (család), Enci, Eni. Ha anyum dühös Enikő Anna

2., Melyik dalon tudsz igazán sírni? - Hangulattól függ. Nem igazán sírok dalokon...

3., Félsz a sötétben? - Nem, kifejezetten szeretem. Főleg ha a szabadban lehetek, de itthon is jól el vagyok.

4., Szerelmes vagy valakibe? - Nem, jelenleg nem érzek így senki iránt.

5., Gondolatban öltél már meg valakit? - Igen, régen tömeggyilkos voltam gondolatban, ma már nem süllyedek le arra a szintre, hogy bárkit is meggyilkoljak.

6., Szerinted a péntek 13-a szerencsét, vagy szerencsétlenséget jelent? - Száz százalékosan átlagos nap. Max jót röhögök, amikor valaki mást ijesztgetek, de azt más napokon is megteszem...

7., Van olyan dolog, amit még a szüleidnek sem mondasz el? - Igen, rengeteg.

8., Hallgatsz olyan zenét, amit mások előtt cikinek érzel? - Nem, én egyik zenémet sem érzem cikinek mások előtt. Nem izgat túlságosan... Ha tetszik nekik, hallgatják velem, ha nem, akkor pedig nem muszáj ^^.

9., Kiskorodban sírtál, ha szurit kaptál? - Nem emlékszem, most viszont határozottan utálom őket... Bár a vérvételen - nem is olyan rég - sírva fakadtam, mert nagyon szarul vették a vért, ami elég kínos.

10., Mit tennél, ha hirtelen híres lennél? - Kiborulnék és vissza akarnék változni átlag emberré. Nem akarok híres lenni, hogy minden lépésem és lélegzet vételem figyeljék!!! Ezt határozottan NEM!

11., Szoktál álmodozni? - Persze! Leginkább arról, hogyan folytassam mind a húsz sztorim, hogyan kezdjek újat, vagy alakítsak át egy régit. De azért arról is, mit kéne ennem... Nem vagyok túl álmodozós, inkább a valóság izgat.

12., Járnál Chace Crawforddal? - Hát... Izé... Elnézésüket kérem hölgyeim és uraim, de... Ki az a Chace Crawford? Nah jó, rá gugliuztam... A kinézete... Nekem nem álom pasi, de azért "nem rúgnám ki az ágyamból" - erre rászoktam anyumtól - viszont mivel halvány lila segéd fingom sincs, ki is ez, inkább a kérdést nyitva hagyom.

13., Hány gyereket szeretnél? Fiú/ Lány, neveik? - Oh, hát... A szülést leszámítva szeretnék legalább 2-3-at. Többet nem hiszem. Édes mindegy, mindegyiket nagyon szeretném... Hmmm... Nevek. Ez nagyon függ attól is, ki lesz az apjuk, de ha azokat a neveket kellene mondanom, amik tetszenek... Kiara, Alexandra, Márk, Dániel... Hihi ^^"

14., Adni vagy kapni jobb? - Hát... Miről van szó? Pofonnál határozottan egyik sem.. Utána vagy a kezed sajog, vagy az orcád. De egyébként szerintem mind kettő egyformán jó. :)

15., Titkom? - A titok az titok, nem de bár? ;) Egyébként.. Hmm... *Keres valami apróbb titkot* A közelemben élők nem tudják, hogy elolvastam az Ötven Árnyalat triológiát, ami valljuk be, nem az én korcsoportom.

16., Bakancs lista? - Régebben írtam egyet, de el is dobtam, mert ilyen hülyeségek szerepeltek benne, hogy "Szerelmesnek lenni", meg a többi tipikus tini feladatok az életre. Valami egyénit akarok :3

17., (Ezt véletlen kihagytam) Mi volt a legcikisebb dolog, ami életedben történt veled? - Kosarazás közben az egyik csaj lehúzta a nadrágom / Majdnem betörtem az egyik Kínai bolt ajtaját, mert azt hittem, nem nyílik, utána szólt osztálytársam, hogy Vasárnap van, és ki van rakva a "Zárva" tábla.

Akiknek tovább küldöm:

Titania - Aki már megkapta legalább egyszer, ezért bocsi, de nagyon sokat segítesz nekem, ezért kérlek, fogadd el :) -
Aprócskalány
Just Believe
Szattinak mind2 blogjára :) - Szintén rengeteget segítettél nekem, és nagyon örülök, hogy olvashatom a bejegyzéseid is, hiszen hatalmas mosollyal a képemen tudok sírni. Ez olyan jó érzés. -
Hope Molins


2013. augusztus 23., péntek

Könyvek

Meséltem már, hogy olvasgatom az Ötven Árnyalat triológiát, hát el kell mondjam, hogy nagyon tetszik, már a harmadik kötet végénél járok. Igazán nem is tudok a könyvekről spoiler nélkül beszélni, hogy mikor nevettem fel, vagy ilyenek, de mivel ki akarom adni magamból, így: FIGYELEM! SPOILER!!!!!

Igaz, sok benne az erotika, főleg az első kötetben, amikor is elkezdhetjük megismerni Christian Grey és Anastasia Steele életét, szokásait, személyiségét. Itt kezdődik el kibontakozni a kapcsolatuk, bla bla bla. Igen, unalmas részek kivágva, térjünk a lényegre... Itt azért elgondolkodom, hogy vajon mikor én lebetegedtem, akkor is ilyen kapcsolatokat hoztam össze? Huh, azért az durva lenne... A történet adott: Férfi, nő, találkozás, még több találkozás, sok találkozás, azta! szerelmes vagyok!. Persze milyen jó is lenne, ha ez ilyen egyszerűen történne. De Christian irányításmániás, kötekedős, és hát fura titkot rejtegető ember, Ana pedig makacs, szűzies, és pimasz hölgy, szóval kettőjük találkozása egy ici-picit bonyolult, már attól a pillanattól kezdve, hogy Anastasia Steele beesik - szószerint - Christian irodájába. Aztán elhangzik a listáról felolvasott kérdés "Ön meleg, Mr. Grey? " - vagy valami hasonló - amitől aztán hatalmas röhögőgörcs közepette majdnem elhajítottam a könyvet. Fiatal vagyok, és nem is az erotika miatt olvastam a könyvet, leginkább a benne elrejtett humor, és tanúlság - szerintem ezt nevezhetem annak - vonzott a könyvhöz, hiszen itt van a Férfi, aki azt gondolja magáról, hogy nem érdemli meg a szerelmet, hogy ő rossz, és itt van a nő, aki bele szeret ebbe a hím nemű gőz mozdonyba - ennek meg lesz az indoklása, ha elolvassuk a könyvet - és próbálja segíteni, vezetgetni az úton, ami mindkettőjüknek még ismeretlen.
Huh, a második kötet... Istenem, annál röhögtem a legtöbbet. El lehet képzelni: Hason fekve, betakarózva az éjszaka közepén olvasom a könyvet, és megszakadok a nevetéstől. Nagyon jó poénok sülnek el, ráadásul Mr. Grey és Ana között történik egy kis apróság, ami annyira de annyira cukkkkkiiiiiiiiiiiiiiii *.*. *Fangirl sikoly* Jahj, istenem az nagyon aranyos volt. Jahj... *Sóhajtozik* nem is tudom, mit tudnék mondani a könyvről... Nem jut eszembe semmi, amit eltudnék mondani, mert annyira élveztem, szóval... OLVASSÁTOK EL. Lehet, hogy az eleje kicsit döcögős, meg az erotika az 18+-os, de... azt a néhány részt kilehet bírni, és megéri. A harmadik kötettel szintén úgy vagyok, hogy nagyon élvez(t)em, de mesélni nem tudok róla. Sok dolog történik, van benne veszekedés, veszély, meg minden. Az Ötven Árnyalat triológia azt hiszem a kedvenceim között foglalja el helyét, és őszintén szólva, örülök, hogy nem hallgattam szegény gyermekkönyvtáros ismerősömre (mondhatom így), aki azt mondta, hogy "Majd ráérsz öt év múlva elolvasni" - ami azt jelentené, hogy húsz évesen... Nah, az azért durva lett volna. Nem bírtam addig várni, főleg úgy, hogy piszkálta a csőröm, de nem bántam meg.
Idő közben töltöttem le pár újat, szóval ismét frissítve lesz az "el tudom küldeni" lista, meg az olvasandó könyveim listája is. Egyelőre dolgozom rajta, hogy előkeressem azt a bejegyzést, amelyikben ez a lista szerepel, hogy kihúzhassam a könyveket és újakat írhassak fel. Ennek csinálok majd külön oldalt.
Ha van bármi ötletetek, vagy tippetek arra, mit olvassak, szívesen várom őket. ^^ Ha pedig könyvet tudtok küldeni, azt is tegyétek meg! :))
Jó éjszakát/reggelt/délutánt/estét/napot meg szépnaposjóestét kíván Mitsuko :)...

UI.: Az utóbbi időben sokat lógok Skype-on, és szeretem is, szóval ha bárki szeretne velem írkálni, nyugodtan vegyen fel: (régi már, de ezt használom, mert már hozzászoktam) iillertiger_keni526 .